13. rész - A remény
Mira: Nem fogsz eltévedni! Aha...elfelejtette, hogy rólam van szó.
Mira: *Végre egy élőlény, ami nem akar megölni, vagyis...remélem. Nem lehetek már messze.*
Mira: Uhhh...anyám...
...
Mira: Hahó! Van itt valaki?
Mira: Héé! Én csak beszélni szeretnék.
Hirtelen a magasból egy férfi ugrott elém. A sötétből, mint egy árny hirtelen megjelent és kezeit rám szegezte. Alig tudtam megszólalni az ijedtségtől.
Idegen: Mit akarsz itt? Ez tiltott terület emberek számára.
Mira: Én? Békével jöttem, csak beszélni szeretnék veletek.
Idegen: Beszélni? Emberekkel nem állunk szóba. Tűnj el!
Mira: NEM! - Szívem szerint elfutottam volna, de nem tehettem. Szükségem volt a segitségükre.
Idegen: Hogy mersz ellenem szegülni?
Mira: Nee...én...
Idegen: Majd megtanulod, hogy ne lépd át a határokat.
Mira: Nem én vagyok....áhhh
Idegen: Fáj? Jobban is fog.
Mira: Te ezt nem érted, engem azért küldtek...
Idegen: Hogy? Az ittmaradtakat is kivégezzétek?
Mira: Mi? Dehogyis!
Idegen: Na ebből elég! Gyere szépen!
Mira: Nee...engedj el!
Idegen: Egyetlen jó okot mondj, hogy ne fojtsalak meg itt helyben.
Mira: Én a hercegnő vagyok.
Idegen: Hm?
Nő: Hector! Engedd el!
Hector: De úrnőm!
Nő: Azt mondtam engedd! Vezesd fel hozzám kérlek!
Nő: Köszönöm! Hector kérlek szólj a lányoknak.
Hector: Igenis!
Nő: Kérlek ülj le! Ne félj tőlem. Auropé vagyok. Az efninek uralkodója. Te pedig bizonyára akkor Devona hercegnő vagy, amint hallottam.
Mira: Igen.
Auropé: Ülj le! Fényt!
Mira: Auropé! Úrnő! Én azért jöttem, hogy segítséget kérjek.
Auropé: Miféle segítséget? És minek?
Mira: Az apám. Solonia királyát fogja tartják a vardiborok és üzenetet hagyott hátra. Nekem. De nem tudom elolvasni, mert nem a mi nyelvünkön íródott és a koronát is ellopták és ugyanolyan írású üzenet állt ott.
Auropé: Azt feltételezed, hogy mi loptuk el a koronát?
Mira: Nem! Eszemben sincs. A vardiborok műve. Szerintem ezzel is azt akarják, hogy egymás ellen harcoljunk. Segítenetek kell, hogy kiszabadítsuk és legyőzzük őket.
Auropé: Amióta az apád eltűnt, szörnyű itt a helyzet. Az efninek bújkálnak. A népetek fél és a vardiborok átveszik a hatalmat. Nem lehet őket legyőzni.
Mira: De igen. Az apám ha itt lenne. Az ő hatalma nagy és én is szeretnék tanulni.
Auropé: Sajnálom, de nem kockáztathatom az efninek életét egy már veszett ügy miatt. De tanulni segíthetek. Megtanítom, hogyan használd az erőd és hogyan fejleszd. Ennél többet nem tehetek.
|
neeee! IMÁDOM! kövi kövi kövi