21. rész - Indulhatunk!
Mira: Mit fogok most csinálni?
Mira: Egyedül nem tudom megtenni! Nem vagyok rá képes. Annyit kéne még tanulnom. Semmit se tudok és Stacy egyedül nem tud segíteni. Nem tudom magam megvédeni.
Mira: Nem jelenhetek meg így Solonia előtt. Nem fognak elfogadni és csalódni fognak bennem, mert én sosem fogom tudni legyőzni Morgrentet és a vardiborokat. Valaki segítsen!!
Egy hang: Mira! - szólt egy hang, mintha kinntről jött volna
Mira: Esküszöm, hogy hallottam valamit.
Hang: Mira! Bízz magadban!
Mira: Mi? Ez nem lehet.
Hang: Kislányom!
Mira: Anya?! Hol vagy? Segítened kell nekem!
Hang: Kislányom! Bízz magadban! MMeg tudod csinálni, mert meg kell csinálnod. Nem leszel sosem egyedül! Ne add fel soha és kérlek kűzdj! KŰZDJ MEG A GYŐZELEMÉRT! Te vagy a kiválasztott!
Mira: Anya!
Másnap reggel Stacy fel akarta ébreszteni Mirát, hogy boldog szülinapot kívánjanak neki Ronaldal.
Stacy: Mira! Tudom, hogy haragszol rám, de ennek így kellett lennie. Sütöttem neked tortát. Gyere ki kérlek.
Stacy: Mira? Mirandaaa!
Stacy: Ronlad! Gyereee fel!
Ronald: Mi történt?
Stacy: Miraa Mira eltűnt! Nincs itthon! Elment!
Ronald: Nyugodj meg! Vissza fog jönni!
Stacy: Solonia elveszik! A vardiborok már biztosan úton vannak, hogy megkoronázzák Lucost. Lehet, hogy Mirát is elkapták és fogva tartják.
Ronald: Nyugodj meg! Semmi baja!
Stacy: Ne mondd nekem, hogy nyugodjak meg! 2 óránk van, hogy elérjük a kaput! Mira még sehol sincs. Ha nem ér ide, akkor itt kell hagynunk. Nem fogok itt üni, miközben Soloniát elpusztítják.
Ronald: Mira nem hülye! Tudja mi forog vele kockán. Ide fog érni.
1 órával később
Stacy: Mi? Istenem!
Stacy: Mira! Azt hittem nem jössz vissza!
Mira: Ne haragudj rám! Nem hagylak titeket cserben!
Stacy: Ugye tudod, hogy 1 óránk van, hogy elérjük a kaput. És mivel ebben a világban nincs erőnk, ezért teleportálni se tudunk, így sietünk kell.
Mira: Kész vagyok!
|
Szerintem nagyon jó ez a történet, de kicsit idegesít, hog pont az utolsó részt nem tetted még fel. Mikorra várható?