15. rész - Visszatérés
Auropé: Sajnálom, hogy el kell menned. Nagyon szépen fejlődtél. Azt hiszem, már egyedül is boldogulni fogsz, csak ne felejtsd el mit tanultál.
Mira: Nem hittem volna, hogy négy nap alatt ilyen sok mindent tudok majd csinálni. Örülök, hogy segítettél. Nagyon hálás vagyok.
Auropé: Én vagyok hálás, hogy vagy nekünk.
Mira: Biztos, hogy nem harcoltok velünk?
Auropé: Sajnálom nem tehetem, de segítségért bármikor fordulhatsz hozzám. Nagyon vigyázz magadra. Morgrent nagyon veszélyes, még így is, hogy holien vagy. Tudja mik a gyenge pontjaid és azokat fogja célba venni. Nem kell legyőznöd ahhoz, hogy apád megmeneküljön.
Mira: Igen tudom. Remélem a többiek nagyobb sikerrel jártak. Ideje ennek a szörnyűségnek véget vetni.
Auropé: Sajnálom, hogy nem segíthetek máshogy, de nekem a legjobbakat kívánom.
Mira: Köszönök mindent.
Auropé: Nagyon szívesen és bátorság. Erős vagy!
Mira: Lássuk, mint tanultam. - minden erőmet összeszedtem és koncentráltam, hogy én irányítsam az erőm és ne az engem.
Chris: Jézusom! Mira? Te? Te hogy kerülsz ide? - kicsit máshogy sült el, mint gondoltam, de talán jobb így.
Mira: Ennyire azért ne örülj nekem.
Chris: Nem...te most teleportáltál? De hogyan? - jaj Chris, ha elmondanék neked mindent.
Mira: El se fogod hinni, hogy mi történt velem.
Chris: Azért megkockáztatom. Meggyőzted az efnineket és segítenek.
Mira: Bárcsak így lenne, de nem sajnos.
Chris: Akkor nem értem. Miért vagy így feldobva?
Mira: Tudod, hogy mit jelent az, hogy holien?
Chris: Persze, hogy tudom. Mi történt? Belefutottál egybe?
Mira: Úgy tűnik, hogy te futottál bele egybe. - az elején látszik rajta, hogy nem érti, de a vigyorgásomból rájön, hogy miről beszéek.
Chris: Mi? Mikor? Várj...ugye nem azt akarod mondani, hogy te....anyám!!
Mira: Most mit csinálsz? - Chris hirtelen magához húzott és kezét az arcomra tette.
Chris: Megcsókollak!
Mira: Nee! Bárki megláthat. Attól, hogy nem vagyok simán őrző még jegyben járok és nem kelhetünk feltűntést.
Chris: Mira! Te...el sem hiszem. Hatalmas erőd van és...melyik három? - kezdett ő is igzatottá válni
Mira: Őrző, értő és látó. De titokban kell tartaunk. Nem mondhatod el senkinek, amíg nincs itt az ideje.
Chris: Tudom. Ha a vardiborok megtudják, keresni fognak és ha megtalálnak megölnek.
Mira: Mi? Honnan veszed, hogy pár vardibor meg tud ölni.
Chris: Óó...ne haragudj, a szád is nagyobb lett az erőddel.
Mira:
Chris: Akkor már készen állsz.
Mira: Mire? - először nem értettem mire céloz. Mire állok készen?
Chris: Amíg te itt voltál Arinestben az efnineknél én meglátogattam egy közeli vardibor tábort. Megtudtam, hogy hol tartják fogva apádat és hogy hol rejtegetik a koronát.
Mira: Akkor még biztosan életben van és meg tudjuk meneteni. Elhozzuk a koronát és visszakapja hatalmát és minden rossznak vége.
Chris: Ööö...azt tudom, hogy apád hol van, de azt nem hogy pontosan hol az a hol.
Mira: Ezt hogy érted?
Chris: Elmondták, de soha nem hallottam róla.
Mira: Hol van?
Chris: Ahol a nap födet ér.
Mira: Ez van az üzenetben is. Ahol a nap földet ér, a sötét az óriásra tér. A fala mindig érdes, az éj örökönn csendes.
Chris: A Racons-hegység börtöne. Persze. Vissza kell mennünk a paotába, hogy minél előbb induhassunk.
Mira: Chris! Annyira örülök. Végre láthatom az apám.
Chris: Én is örülök. Büszke vagyok rád. Nagyon ügyes voltál az efninekné, ahhoz képest, hogy csak pár napja vagy itt.
Mira: Induljunk vissza. Sietnünk kell. - Chris és én erejével a palotáig teleportáltunk.
Mira: Imádom ezt a helyet, olyan jó megint itt lenni.
Chris: Nekem sajnos más érzésem van ezzel a hellyel kapcsolatban.
Stacy: Ha ma etig nem tér vissza, elindulok a keresésére.
Abile: Az hiszem, hogy erre már nem lesz szükség.
|