12. rész - Eközben...
Chris: Ugye nem gondolta komolyan, hogy két hétig itt fogok szobrozni az ajtó előtt. Már legalább tíz perce itt vagyok és semmit nem történt. Elmegyek egy körre a palotába.
Chris: Nocsak, ki sodort ide a szél. Hogy vagy hugi?
Stacy: Ne! Most ne! Hagyj békén! - Látszott, hogy nagyok zaklatott, ezért mielőbb el akart menekülni a beszélgetéstől.
Chris: Mi történt? Csak nem bánt valami? Jaa, hát persze én hülye. Nem érzed magad kicsit egyedül? Nem hiányzik neked Mira?
Stacy: Halgass el! Miattad vesztünk össze, mint mindig. Előtte sosem voltak ilyesfajta gondjaink.
Chris: Komolyan engem vádolsz? Azok után amit mondtál rólam? Nyolv évig nem is találkoztunk. Tudom, hogy régen nem voltam egy mintagyerek, de azóta eltelt egy kis idő.
Chris: Kicsit észrevehetnéd magad. Látszik, hogy nem ismersz, se engem se Mirát, de úgy tűnik, hogy saját magadat sem, mert azt hiszed, hogy ártatlan vagy az egész ügyben.
Chris: Mondok valamit, már nem az a világ van, mint régen. Mindenki látja, de te a múltban ragadtál, és vakon kóborolsz a jelenben. Így nem lesz jövőd.
Chris: Felség!
Konolen: Áh, épp rád gondoltam.
Konolen: Mondd, hogy volt bátorságod a lányon szívét elrabolni? Neked a Királyságot és őt védened kell, nem pedig elvenni az eszét.
Chris: Az életem is feláldoznám a hercegnőért. Minden erőmmel azon vagyok, hogy megvédjem őt.
Konolen: Jól vésd az eszedbe, amit most mondok! Ő nem csak egy lány a sok közül. Sokkal jobbat érdemel nálad, és remélem ezzel tisztában vagy.
Chris: Felség, a szívének nem parancsolhat az ember. Tudom, hogy kevés vagyok az ő méltóságához, de ez a hercegnő akarata volt.
Konolen: Akkorsem tágítok. A döntésemen ez nem változtat.
Chris: Ez remek. Mi jöhet még?
Russel: Felség! Szeretnék tisztelegni leendő királyunk előtt.
Chris: Eszméletlenül humoros vagy. Új szakmát választottál?
Russel: Nem fér a fejembe. Hogy van mindehez pofád? Egy hercegnő? Sajnállak barátom, mert álomvilágban élsz, ahol azt hiszed, minden lehetséges. Akármennyire is erőlködsz, nem leszel Devona hercegnő férje. SOSE!
Chris: Talán! De te sem leszel az sosem!
Chris: Pláne, hogy azt a hercegnő nem akarta, viszont velem leélné az életét, de a király ellenzi a házasságot. Nem tudom melyikünk él az álomvilágban, mert ha te egy olyan nőre vágysz, akit sosem kaphatsz meg, akkor barátom te vagy, aki a mesebirodalmát építi.
Russel: Nagyon elégedett vagy magaddal, de egy apró hiba és a fejedet veszik.
Chris: Inkább, minthogy találkozzak veled mégeygszer.
|