21. rész - Próbák és meglepik
Hazafele nagyon ideges voltam a történtek miatt, fel tudtam volna robbanni. Még is mit képzel ez az ember magáról? Azt hiszi, hogy így bunkózhat az emberekkel? Nem érdekel, hogy mi lesz a következménye, ha még egyszer hozzám mer szólni, biztosan képen törlöm. Nem fogok térden csúszni a porban, mert ő azt mondja.
- Szia! Azt hittem korábban jössz. – Üdvözölt Sharon, mikor beléptem a házba, és egyből észre vette, hogy valami nem stimmel. – Baj van? – Kérdezte rögtön.
- Igen! Ez a szemétláda egy nagyképű féreg. – Tört ki belőlem, közben ledobtam a táskámat, és fel alá járkáltam a nappaliban.
- Most kiről is beszélünk? – Kérdezett vissza, hiszen szinte berobbantam a házba, és csak szapultam Sage-et.
- Hát Sage-ről. – Kiáltottam, mintha olyan egyértelmű lenne.
- Ó. Értem!
- Milyen jogon szól bele az életembe? Nem is ismer. Már több, mint egy hónapja ezt hallgatom Sharon, és próbáltam eltűrni, de nem bírom tovább.
- Miért nem szólsz Nicknek? Vagy Alishának? Biztosan csinálna valamit.
- Persze, hogy utána még ezzel is baszogasson. Minél jobban kapálózok, annál mélyebbre ásom magam. El se tudom képzelni, mi fog rám holnap várni, miután ma beolvastam neki. – Nyugtalankodtam a gondolattól, hogy talán ki is rúgnak emiatt.
- Csak nyugodj meg! Ezzel nem vagy előrébb. Majd beleun egyszer.
- És addig? Én legyek Sage Riley boxzsákja, amit akkor püfölhet, mikor nem szégyelli? Elegem van érted?
- De miért utál ennyire? – Kérdezte végül a lényeget, amire én sem tudtam a választ.
- Nem tudom. Fogalmam sincs. Biztosan azt hiszi, hogy egy csaló, célratörő hülye szőke ribi vagyok, aki csak azért van Nick-el, mert kellett neki a hírnév. – Még egy órán keresztül szitkozottam, majd nagy nehezen elindultam fürdeni, és ágyba dőltem, és mielőtt elaludtam volna, még gyors elküldtem a videót Alishának. Reggel egy szemernyi erőm sem volt felkelni, egyszerűen hányingerem lett attól, ha arra gondoltam, hogy be kell mennem dolgozni.
Végül nagy nehezen rávettem magam, és elindultam a munkába. Ma kellett bemutatnom a táncomat Alishának, amit egy hét múlva fogok előadni a fesztiválon. Így is gyomorgörccsel indulok dolgozni minden reggel, és most még ez a tánc is. Azt hittem a mai napon már nem fog velem semmi jó történni, de mikor kiléptem a szobából Nick teljes lényébe ütköztem. Azonnal a karjaiba vetettem magam.
- Annyira hiányoztál. – Mondta Nick lágyan, miközben egymás karjaiba olvadtunk.
- Mit keresel itt? Azt hittem csak holnap jössz.
- Előbb lett vége a megbeszélésnek, úgyhogy egyből ide jöttem, de van még egy jó hírem, ma együtt megyünk be.
- Hogy hogy? – Mosolyogtam a boldogságtól.
- Meg kell mutatnom a főnöknek, hogy melyik táncon dolgozunk Daviddel. Csak egy nap, de legalább együtt töltjük. – Nagyon örültem, hogy Nickel együtt megyünk dolgozni, de ugyanakkor a félelem bennem lapult, hogy mit mondanak a többiek, ha meglátnak vele együtt.
Mikor beértünk a stúdióba, Nick egyből elköszönt, és a főnök irodája felé sietett, én pedig az ellenkező irányba indultam. Alisha már a teremben várt, mikor odaértem, és kezében a tabletjét tartotta, nyilvánvalóan a videómat nézte.
- Haibeykém. – Mosolygott, mikor meglátott. – Végre itt vagy. Személyesen akartam veled beszélni.
- Hát itt vagyok. – Kicsit izgultam, hátha Sage elmondta neki a tegnapi vitánkat, de Alisha túl boldognak tűnt, szerintem nem tudja még.
- Nagyon tetszett a videó, amit küldtél. Apróbb hibák vannak benne, de összességében szuper tánc lett.
- Nagyon örülök, hogy tetszik. Sokat dolgoztam rajta, és reméltem, hogy nem okozok csalódást.
- Hát a munkád gyümölcse megért, és egy hét múlva leszakíthatod, és megízlelheted milyen is a színpadon állni, és a saját táncodat táncolni.
- Akkor ez most azt jelenti, hogy…
- Igen. Előadhatod a táncot. – Alisha szavai ismét gyógyító hatással voltak a lelkemre. Ilyenkor mindig elfelejtem, hogy kivel vagyok összezárva minden nap ebbe a stúdióba.
- Haibey ne haragudj, de elfelejtettem szólni, hogy ma elmegyünk a helyszínre, és ott próbálunk. Felmérjük a terepet.
- Semmi gond. Mehetünk. – Mondtam mit sem sejtve, hiszen egy színpadi próba csak javítana az önbizalmamon, és semmi hátrányom nem származik belőle.
- Jól van. Szólók Mayának és a srácoknak, és fél órán belül indulunk. – És a srácoknak? Azt hittem, hogy ez a nap egy nyugis lesz, hogy Nick mellettem van. Egyetlen egyszer jön be velem, akkor is el kell mennem.
Mikor odaértünk a fesztivál helyszínére, már álltak a sátrak, és a bódék. Egy hatalmas óriás kerék állt a tér közepén, és mögötte volt a nyitott színpadunk, ahol alig egy hét múlva előadhatom a saját koreómat.
Elsőnek a fiúk próbáltak, addig mi átöltöztünk a fellépőruhákba, hogy kiprübáljuk a mozdulatokat benne. Épp akkor értünk fel a színpadra, mikor a srácok már az utolsó lépést is megtették.
Nagyon jól ment a próba, Alisha és Maya is megdícsértek, ami nagyon jót tett a már leharcolt lelkemnek.Tényleg megéri a sok szenvedést ez a pár perc.
Utánnunk jön Sage az új dalával, amit hallottam már tőle a stúdióban. Még mindig nem tudom elhinni, hogy ennyire tehetséges ez az ember. De ez mit sem változtat a tényen, hogy ki nem állhatom. Sage után még Alisha is előadott egy dalt, majd a legvégén jövök én az új táncommal. Kicsit ideges voltam, de sikerült lenyelnem a gombócot, és teljesen felkszültem a fellépésre.
Maya és én körbenéztünk a fesztiválon. A mai próbára lezárták, így a rajongók és más emberek nem jöhettek még be. Csak a hozzánk tartozó személyzet, és ügyeket intéző menedzserek lepték el a fesztivál bódéit.
- Imádom az óriáskereket. – Mondtam izgatottan a hatalmas kerékre pillantva.
- Nekem mindig hányingerem támad az ilyen dolgoktól. – Válaszolta Maya, s undor ült ki az arcára.
- Én felülök veled Haibey. – Mondta egy ismerős hang mögöttünk, és mikor megfordultam Jason állt ott.
- Még nem is működik. – Nevettem rá vissza. – De köszi, hogy felajánlottad.
- Hé haver gyere, ezt látnod kell. – Vigyorgott Sage Jasonra, miközben felénk tartott. A gyomrom egyből görcsbe rándult, és felkészítettem a lelkem egy újabb beszólásra. – Oh, sziasztok csajok. – Köszönt figyelmesen, mikor minket is megpillantott Jason háta mögött.
- Szia Sage. – Köszönt vissza Maya, de én nem tudtam annyi erőt összegyűjteni, hogy visszaköszönjek.
- Jó lett az új szám, Alisha nagyon dicsért téged. – Mondta egyenesen a szemembe, amitől nekem leesett az állam. – Na gyere már. Mutatnom kell valamit. – Ismét Jason felé fordult, majd elviharzottak mindketten.
- Ezt csak én hallottam, vagy Sage azt mondta, hogy jó lett a táncom? – Kérdeztem Mayától zavartan, mert még mindig nem fogtam fel, hogy egy aljas beszólás helyett ezt kaptam.
- Igen, de nem értem mi ebben a fura. – Válaszolta, majd sarkon fordult, és visszaindultunk a színpadhoz.
Azt hittem, hogy a mai nap Sage még jobban a sárba tipor a tegnapi miatt, de úgy tűnik megértette, amit mondtam neki, és talán új lappal indít velem. Vagy csak Maya miatt adta a színjátékot, és holnaptól folytatódik a rémálom.
Már este volt mire hazaértem a próbáról, és egyetlen vágyam bedőlni az ágyba és aludni. Persze ez lehetetlen, hiszen Sharon még itt van. Túlságosan kipihent, túlteng benne az energia, és ennek az a következménye, hogy őrült ötleteket kreál.
- Van egy őrült ötletem, és már mindent el is intéztem. Ne vetkőzz le! Elviszlek valahova.
Hát az őrült nap után, egy őrült ötlet,őrült meglepije. Életem első tetoválása, amit Sharonnal csináltattunk. Egy közös emlék, hogy emlékezzünk, amikor távol vagyunk egymástól.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT![[DodaSims] - A simek világában minden lehetséges!](/portal/dodasims/image/logo_1681825087.jpg "[DodaSims] - A simek világában minden lehetséges!"){kind=logo}
