23. rész - Egy vontatott este
Nos, megérkeztünk a „várva várt” estre. Ha azt mondom, hogy egy szemernyi kedvem sincs most ehhez, akkor is meg kéne szoroznom 100-al, hogy leírja azt, amit most érzek, pontosabban nem érzek.
Ahogy kiléptünk a vörös szőnyegre, az emberek a kordon mögött csak úgy tolongani kezdtek, és a fotósok kattintatása, valamint az emberek zavargása miatt a saját hangomat nem hallottam. A vakuk fénye szinte vakítóan üldöztek, és alig jutottunk be az épületbe, mert minden második ember és újságíró kérdésekkel bombázott. „Hol van Nick?”, „Együtt vagytok még?”, „Most, hogy elérte a célját, Nick megy a levesbe?”.
- Jól vagy? – Kérdezte Sharon aggódó tekintettel, mikor beértünk az ajtón.
- Persze. – Válaszolta mosolyogva, és úgy is éreztem, mert minden egyes szót elengedtem a fülem mellett. Őszintén már nem érdekel, mit gondolnak az emberek rólam. – Menjünk, köszönjük mindenkinek, igyunk valamit, aztán huzzúnk el. – Mondtam már mosoly nélkül, és elindult Alisha felé.
- Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek. Nick merre van? - Köszöntött minket Alisha, mikor felértünk az emeletre a fogadásra.
- Ez a nap legjobb kérdése. – Válaszoltam fintorogva, majd a szemeimmel őt kezdtem keresni, bár egészen más területre tévedtek. Sage és, mint újabban kiderült Naomi barátnőjét láttam pár öltönyös fickóval beszélgetni. Tudom, hogy észrevett, mert a tekintetünk is találkozott, majd egy pillanatig lesütötte a szemeit, és folytatta a fontosnak tűnő beszélgetést a gazdag fickókkal. Én csak megráztam a fejem, és tovább vizsgáltam a termet, de ezúttal egy sokkal barátságosabb embert találtam meg.
- Gyere, ott van Maya. – Mondtam hadarva, és el is indultam felé.
- Hali! Úhh, dögösek vagytok. Ittatok már valamit? - Kérdezte egyből szokásos Maya módon, amit imádok benne.
- Nem, még nem. - Vigyorgott Sharon, hiszen ez után mindig pia következik, amire már nagyon ki vagyunk éhezve mind a ketten. Talán még is jó ötlet lesz ez a buli.
- Tudok egy nagyon király kombót, biztosan jobb kedvetek lesz tőle. Amúgy is dög unalom mindig ez az egész. Kész vicc.
- Hál’ Istennek, nem csak én gondolom ezt. – Szólalt meg Sharon, mire mindannyian elmosolyodtunk.
- Gyertek megmutatom hol vannak a legjobb piák.
- Én inkább megvárlak titeket itt. Azt hiszem levegőzők egyet. – Egyáltalán nem éreztem magam piázós hangulatban, így megpróbáltam elszökni, hogy szívjak egy kis friss levegőt. Kimentem a teraszra, hogy kiszellőztessem a fejem, és erőt merítsek, hogy túléljem az estét, ahogy látszik Nick nélkül.
- Még itt is érdekesebb, mint bent. – Szólalt meg egy hang a hátam mögül, és pontosan tudtam, hogy kit fogok látni, ha megfordulok.
- Hát most már nem. – Válaszoltam közömbösen, majd egy pillantást se vetve rá, minél előbb ott akartam hagyni.
- Várj már. – Szólalt fel, s hirtelen megragadta a karom, és elhúzott az ajtóból, hogy ne legyünk szem előtt.
- Engedj el. – Mordultam rá mérgesen, és kikaptam a karom a kezei közül, de nem engedte, hogy távozzak.
- Tudom, hogy mérges vagy rám, és minden okod meg van rá, de hidd el, hogy nem akartalak ennyire megbántani. Tudnod kell, hogy ez nem az én hibám.
- Mi? Először bocsánatot kérsz, majd engem hibáztatsz? Te tiszta hülye vagy. – Válaszoltam indulatoktól fűtve, mikor meghallottam, hogy még ezek után is engem hibáztat.
- Nem, nem ezt mondtam. – Kezdte a védekezést zavartan, bár egyáltalán nem érdekelt a magyarázkodása, mert egyszerűen annyit nem ér, hogy szóba álljak vele ezek után, szóval gyorsan lezártam a beszélgetést.
- Tudod, elég vicces, hogy te beszélsz nekem a lehetséges kiváltságaimról Nick miatt, meg hogy csak miatta vagyok itt, mikor te ugyanezt csinálod a főnökünk lányával. Nevetséges, és szánalmas vagy.
- Nem ismersz engem.
- Valóban, de annyira igen, hogy tudjam, utállak. – Gyors mozdulattal elindultam befelé, majd mikor megpillantottam bent Nicket, szaporábbra vettem a tempót, és hátra se néztem.
- Mit akart tőled? – Kérdezte egyből, mikor meglátta, hogy Sage is bejön utánam.
- Nem fontos, csak munkáról beszéltünk. – Fogtam rövidre a szót, nem akarom, hogy meg tudja, milyen ellenséges a kapcsolatom Sage-el.
- Maya és a srácok is jönnek a ma esti buliba. Mehetnénk együtt, nagyon klassz lesz. - Áradozott Sharon lelkesen, bár én egy cseppet sem rajongtam az ötletért, de mit tehettem?
- Szóval milyen buli? - Súgta halkan a fülembe Nick, közben Sharonnak be nem állt a szája a jobbánl jobb ötleteivel a ma esti buliról, ezért egyelőre próbáltam mindent kizárni, hogy túléljem az estét.
Lassan mindenkinek elment a kedve már az unalmas álló fogadásból, ezért lassan elkezd szállingózni az emberek, így mi is leléptünk Mayával. Gyors hazaugrottunk, hogy átöltözzünk, és elinduljunk a pokoli helyre, amit mindenki, még Nick is várt, de persze az senkit sem érdekelt, hogy nekem hányingerem van az egész ötlettől.
- Mit akart tőled? – Kérdezte egyből, mikor meglátta, hogy Sage is bejön utánam.
- Nem fontos, csak munkáról beszéltünk. – Fogtam rövidre a szót, nem akarom, hogy meg tudja, milyen ellenséges a kapcsolatom Sage-el. Lassan mindenkinek elment a kedve már az unalmas álló fogadásból, ezért lassan elkezd szállingózni az emberek, így mi is leléptünk Mayával. Gyors hazaugrottunk, hogy átöltözzünk, és elinduljunk a pokoli helyre, amit mindenki, még Nick is várt, de persze az senkit sem érdekelt, hogy nekem hányingerem van az egész ötlettől.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![[DodaSims] - A simek világában minden lehetséges!](/portal/dodasims/image/logo_1681825087.jpg "[DodaSims] - A simek világában minden lehetséges!"){kind=logo}
